Moon love- 7. fejezet

Sziasztok! Az a helyzet, hogy eléggé hülyén csináltam meg ezt a fejit, mert még sohasem karaokeztam és nem tudom hogyan zajlik az egész, de egyszer kipróbálom;) 
A fejiben a dal az egyik kedvenc számom :))
A végén hagytam egy kis függő véget, de nem nagyot, hiszen könnyen ki lehet találni, hogy ki az xD
És a másik pedig... Lehet, hogy most azt gondoljátok, hogy telhetetlen vagyok, de azért három kominál többet kérnék.
MINIMUM NÉGY KOMI UTÁN LESZ FRISS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Puszi

Bella

Másnap reggel korán elmentem és a válási papírokkal jöttem haza. Edwardot találtam a nappaliban.
- Oh, jó reggelt. Ezeket kell aláírnod!- nyomtam az orra elé őket.
- Bella, nem oldhatnánk meg ezt?- kérdezte.
- Nem. Én már mást szeretek. Szóval leszel szíves aláírni és akkor hamar lebonyolíthatjuk az egészet. Kérlek szépen!- tettem hozzá, majd elindultam megkeresni kedvesemet.
- Nem tudod merre van Jazz?- kérdeztem nyugodtan.
- Nem!- mondta keményen.
- Oké, akkor megkeresem!- illegtem el a tűsarkú csizmámban.

Később Carlisle összehívott egy "családi gyűlést."
- Szeretném, ha az iskolában nem így mutatkoznátok, hanem a klasszikus párokkal, tehát Edward-Bella, Jasper-Alice. De csakis az iskolában!- kérte.
- Rendben- húztam ez a szám.
- Oké- mondták a többiek.
- Köszönöm!- nézett ránk hálásan.
- Alá írtam a papírokat!- nyomott a kezembe egy mappát Edward.
- Köszi!- mosolyogtam rá, majd felmentem a szobámba.

Edward

Bella válni akar...- mondogattam magamban. Hallottam, ahogy Jasper és Ő a szobájában- amiben én is laktam!- hemperegnek.
Én szeretem Őt. Amikor elveszítettem, akkor jöttem rá. Hiányzik az érintése, a csókjai.
Az ember akkor becsüli meg a dolgait, jelen esetben a feleségét, amikor elveszíti.
Holnap iskola, s talán bebizonyíthatom neki, hogy igenis szeretem. Vagy talán... Tudja, hogy szeretem, de Ő már nem?

Másnap reggel felvettem egy sima farmert és egy kék inget. Hallottam Alice fejében, hogy ugyan az a célja, mint nekem. Na nem az, hogy Bellát elcsábítsa, hanem hogy újra össze jöjjön Jazzel.
Lementem a kocsimhoz, amiben már bent ült Alice, Jasper és Bella. Legnagyobb sajnálatomra Jasper és Bella a hátsó ülésen foglaltak helyet, s éppen egymás száját falták. Alice a vissza pillantó tükörben figyelte őket, dühtől szikrázó szemmel. Én sem voltam jobban, de ez most részlet kérdés. Mostantól, két évig feladatom van. Vissza szerezni Bellát.
 Köhécseltem egyet, amikor már az iskola közelében jártunk és még mindig nem szakadtak el egymástól.
Aztán jókedvűen nyitottam ki Bellának az ajtót, ahogy Jasper is tette Alice-szel.
Lágyan megcsókoltam, amit viszonzott- meglepetésemre. Persze tudom, hogy ez csak színjáték.
Észre vettem, hogy Jasper úgy néz rám, mint az előbb Alice rájuk. És Bella is.
De ezzel nem törődtem, megfogtam a kezét és elkezdtem húzni matekra.

Bella

Komolyan, ha még egyszer megcsókol, megpofozom!- fortyogtam magamban matek órán.
A többi órán is mellettem ül, egész nap. Ezt szándékosan alakítottuk így. Persze akkor még együtt voltunk.
Ebéd szünetben leültem arra a helyre, ahol mindig ülni szoktam. Mellettem természetesen vagy Alice, vagy Jasper ül. Most éppen Jasper ült mellém. Persze.

A további négy napban Edward és Alice folyton próbálkoztak. Csak ugye  Alice Jaspernél, Edward meg nálam.
- Edward, szerintem próbáljátok meg Alice-szel. Végül is a testi dolog már egész jól ment nektek- vált gúnyossá a hangom.
- Aha- mondta szórakozottan. Éppen haza felé tartottunk. Este bulizni megyek Jazz-zel. Mondhatni az első randink. Csak mi már együtt vagyunk.
De meg kell változtatnom az alakunkat. Ezt főleg Emmetten szoktam használni, de rajta is csak a ruhákat változtatom meg. Általában baba rózsaszínre.
Na, de ez most nem is érdekes.
Jasperen nem változtattam sokat, csak szőke haját barnára "cseréltem" és kék szemekkel egészítettem ki. Az én hajam lett méz szőke és a szemem zöld.
Ennyit másítottam rajtunk.

Amikor este fél tizenegykor beléptünk a hatalmas szórakozó helyre, elképedtem, mennyien vannak.
Rögtön észre vettem, hogy van karaoke is.
- Brit, énekelj!- kérte Jasper.
- Én?- körülbelül úgy nézhettem rá, mint egy idiótára.
- Hát persze, hogy te! Ki más?- kérdezte.
- Te meghülyültél? Vagy lázas vagy?- tettem a kezem a homlokára, ami természetesen jég hideg volt.
- A kedvemért se?- csókolt meg gyengéden.
- Na jó, de csakis azért, mert ha leégek, akkor senki sem ismer- mosolyogtam, majd Jasperrel együtt elindultunk arra felé.
- Szia! A Linkin Park-tól a Leave out all the rest-et  szeretném énekelni!- jelentettem ki. A kedvenc számaim közé tartozik.
- Oké- nézett végig rajtam, miközben felmentem a színpadra.
- Sziasztok! A nevem Brittany Morgan és egy Linkin Park számot fogok énekelni- mosolyogtam elbűvölően, majd elkezdődött a zene.

I dreamed I was missing
You were so scared
But no one would listen
Cause no one else cared

After my dreaming
I woke with this fear
What am I leaving
When I'm done here

So if you're asking me
I want you to know

When my time comes
Forget the wrong that I've done
Help me leave behind some
Reasons to be missed

And don't resent me
And when you're feeling empty
Keep me in your memory

Leave out all the rest
Leave out all the rest

Don't be afraid
I've taken my beating
I've shared what I made

I'm strong on the surface
Not all the way through
I've never been perfect
But neither have you

So if you're asking me
I want you to know

When my time comes
Forget the wrong that I've done
Help me leave behind some
Reasons to be missed

Don't resent me
And when you're feeling empty
Keep me in your memory

Leave out all the rest
Leave out all the rest

Forgetting
All the hurt inside
You've learned to hide so well

Pretending
Someone else can come and save me from myself
I can't be who you are

When my time comes
Forget the wrong that I've done
Help me leave behind some
Reasons to be missed

Don't resent me
And when you're feeling empty
Keep me in your memory

Leave out all the rest
Leave out all the rest

Forgetting
All the hurt inside
You've learned to hide so well

Pretending
Someone else can come and save me from myself
I can't be who you are
I can't be who you are

A szám végén hatalmas tapsvihar kerekedett. Amikor lementem a színpadról, odalépett hozzám Jazz. De nem csak Ő, hanem valaki más is...

négy komi!