Moon love- 17. fejezet

Egy nap két friss! Szerettek, vagy imádtok? Ha kapok 8 komit, akkor LEHET, hogy holnap megint friss! Puszi

Bella

Aro, miután megtudta a képességem, rögtön adott egy FEKETE köpenyt, és nekem adta az egyik legszebb szobát.
Ott volt a híres Jane Volturi is, aki éppenséggel nagyon is szúrós szemekkel méregetett.  Nem vitatkozhatok azzal a ténymegállapítással, hogy Ő gonosz. Süt róla, hogy az. Viszont eszembe jutott valami.
- Aro!- mondtam ki a nevét, mivel megkért, hogy a nevén szólítsam Őt. Jane dühösen felszisszent.
- Igen lányom?- jesszusom, ugye mindenkit így hív?
- Csak annyit szeretnék mondani, hogy Én folytatnám a vegetáriánus életmódot.
- Biztos vagy benne?- kérdezte kicsit csüggedten. Hát, ez van haver, ezt kell szeretni!

Vick-kel és Laurent-tel elindultam a szobáink felé. Ők mellettem kaptak szobát, mivel így akartam. Hehe, még csak egy órája vagyok itt, de máris parancsolgatok a "mester"-nek.
A szobám szép volt, de nem ez álmaim szobája.

Bella szobája :)

A bőröndömet letettem az ágyra és benéztem a fürdőszobámba. Lila volt, és hatalmas. Muszáj ilyen lilának és rózsaszínnek lennie?!

 

 Bella fürdője

Gardróbja :D

A ruháimat szépen sorban kipakoltam, majd magamra vettem a köpenyem és kiléptem a szobámból.Út közben találkoztam Jane-nel, aki hűvösen végig mért, majd felhúzva az orrát, tovább ment.
Én vállat vontam, majd tovább mentem körül nézni a kastélyban.
A Nagyon szép volt, de az agyam Jasper-en kattogott. Hol lehet? Mit csinál? Keres engem? Vagy örökre kiábrándult belőlem?
Nem csodálnám...
- Isabella!- hallottam a hátam mögül Aro hangját.
- Igen?- fordultam meg. Aro intett a testőreinek, hogy kettesben kíván velem társalogni, majd miután azok elmentek, mellém jött.
- Mondd csak, kedves Isabella, miért vagy te itt? Miért nem vagy Cullen-ékkal?- kérdezte, én pedig meglepetten néztem magam elé.
- Nos, a családunkban vannak kisebb viszályok, és az egyik ilyesfajta ügy után jobbnak láttam eltűnni egy időre, hogy végig gondolhassuk a történteket.
- Értem. És mi késztetett arra, hogy Volterrát válaszd?
- Victoria és Laurent régi barátaim.. még ember koromból ismerem őket. Vick változtatott át, bár nem éppen baráti szándék vezérelte. És Ők éppen ide indultak, így úgy döntöttem, velük tartok.
- Tudod, szeretem megismerni a Volturi új vámpírjait és mivel te közelről ismered Carlisle barátomat, mesélhetnél nekem róluk- vajon valóban békés szándék vezérli, vagy csak tudni akarja, mivel tarthat sakkban?
- Ezek a sebek még elég frissek, úgyhogy most szeretnék felejteni, bár egy magamfajtának ez nem adatik meg.
- Igen igen. Akkor most magadra hagylak. Ajánlom a kastély kertjét, mert nagyon szép!- ezzel ott hagyott.
Tovább sétáltam. Nem sokkal később Vick csapódott hozzám izgatottan csacsogva. Nagyon jól érezte magát, és rögtön össze haverkodott Felix-szel és Demetri-vel. Rögtön, miután ezt közölte, el is ment.
Én folytattam utamat a kertben, de csak mentem előre, Jasper-en merengve. Mit csinál ebben a pillanatban? Gondol rám? Mert én igen Őrá, minden gondolatom Ő.
Ebben a pillanatban megláttam egy alakot. Térdeit felhúzta, arcát pedig térdei rejtették el.
Nem ismertem fel, hogy ki lehet ez a vámpír.
Közelebb érve meghallottam, hogy halkan sírdogál. Megszaporáztam a lépteimet, s mikor oda értem, megérintettem a hátát. Ő felkapta a fejét.